Vlagyimir Putyin orosz elnök a jelek szerint nem veszi komolyan a nyugati szankciófenyegetéseket, Ukrajnával kapcsolatos taktikája azonban súlyos kockázatokkal jár - állapította meg a Királyi Külügyi Intézet - londoni székháza után közkeletű nevén a Chatham House - orosz és eurázsiai kutatási programjának vezetője.
Folyamatosan érkeznek a hírek az orosz-ukrán gázhelyzetről. A Kreml már egy-két "gáztöltényt" ki is lőtt Ukrajnára, de a jelek szerint hamarosan a "gázágyú" is elsülhet. A héten már Putyin arra figyelmeztetett, hogy leállhatnak a nyugati szállítások. Ukrajna több mint 2 milliárd dolláros gázszámlával tartozik Oroszországnak. Moszkvának vagy kezd elfogyni a türelme, vagy politikai hasznot remél a gázfegyver bevetésétől.
Nem fogadtak el újabb gazdasági büntetõintézkedéseket Oroszország ellen a világ vezető ipari országait tömörítő G7 csoport tagjai csütörtöki washingtoni tanácskozásukon, de a szankciók újabb körének lehetőségére figyelmeztették Moszkvát. Közben Putyin fenyegető levelet írt, amelyben az európai gázszállításokban bekövetkező esetleges zavarokra hívta fel a figyelmet.
Egész nap szûk sávban ingadozott a forint árfolyama, az euróval szembeni jegyzések a 310-es szint körül jártak. A befektetők a Fed este 7-kor érkező bejelentésére vártak, rögtön ezt követően közel egy egységgel gyengült a forint euróval szemben számított árfolyama.
"Baráti" Ukrajnáról és Ukrajna további "feldarabolásának" elkerüléséről beszélt ma az orosz parlament összevont ülésén felszólalva Vlagyimir Putyin orosz elnök, amely kifejezésre a részvényindexek kilőttek és a devizapiacokon is a kockázati étvágy azonnali javulásának jelei mutatkoztak. A mozgásokat feltehetően orosz-ukrán katonai összecsapással kapcsolatos félelmek enyhülése indította el. Az orosz elnök egyúttal be is terjesztette a Krím Oroszországhoz való csatlakozásáról szóló szerződést.
Folyamatosan nőtt a piaci és diplomáciai feszültség a mai krím-félszigeti népszavazás előtt amellett is, hogy az eredményt szinten borítékolni lehetett. Vasárnap esti részeredmény szerint egyébként a népszavazásra jogosultak szinte teljes egésze az Ukrajnától való elszakadásra voksolt, így a félsziget parlamentje már hétfőn kezdeményezi az Oroszországhoz való csatlakozást, amely gyorsan megtörténhet. Mostantól a fő kérdés az, hogy Oroszország megelégszik-e a Krím-félsziget megszerzésével, vagy Kelet-Ukrajna oroszok lakta területei is célponttá válnak, az ottani oroszokat ért inzultusokra hivatkozva. Más területek elszakadási törekvéseit fékezheti, hogy a mai népszavazás eredményét sem ismerik el a nyugati hatalmak, illetve kemény politikai és pénzügyi szankciókat léptethetnek életbe már jövő hét elején. A mai népszavazás üzenete mindenesetre egyértelmű: megbomlott Ukrajna területi egysége.
A hét végére ismét kiéleződött a konfliktus Oroszország és az Ukrajna területi egységéért kiálló nyugati hatalmak között, a krímiek elszakadása miatt. Úgy tűnik, hogy az Európai Unió is kész keményen reagálni, Vlagyimir Putyin orosz elnök viszont nem hajlandó meghátrálni. Egyes kommentárok szerint ez ismét nagyon veszélyes helyzetet eredményez a konfliktusban.
Jelentõsen enyhült hétfõ este óta a feszültség az orosz-ukrán válságban és így a nemzetközi pénz- és tõkepiacokon is, hiszen elõbb kedd reggel Vlagyimir Putyin orosz államfõ visszarendelte a hadügyi egységeket Oroszország nyugati részérõl, majd déli sajtótájékoztatóján jelezte: most nincs szükség katonai beavatkozásra Ukrajna területén. A jogot mindenesetre fenntartja magának Oroszország, hogy a Krím-félszigeten élõ oroszok védelmében beavatkozzon, de szavai szerint a háború csak a legvégsõ eszköz a célok elérésére. Az Egyesült Államok felõl formálódó orosz politikai-gazdasági szankciókra Moszkva kemény választ adna, igaz sok múlik még azon, hogy az európai állam-és kormányfõk csütörtöki rendkívüli csúcstalálkozóján milyen közös álláspont születik.
Fontosabb részletek
Hétfõ délutánra pattanásig feszült helyzet alakult ki a hétvégi orosz-ukrán konfliktus után. Az Interfax beszámolója szerint az oroszok hétfõn gyakorlatilag ultimátumot adtak az ukrán erõknek kedd hajnalig, Oroszország azonban cáfolta a hírt. Közben a nyugati hatalmak minden fronton támogatásukról biztosították Ukrajnát, Kína pedig az oroszok oldalára állt. Az ukrán miniszterelnök komoly megszorítást jelentett be.
Fontosabb részletek
Cserna Gábor dunaújvárosi polgármester szerint a kormány konkrét vételi ajánlatot tett múlt héten Oroszországban a Dunaferr-re - tudósítanak dunaújvárosi lapok. Februárban fog azonban eldőlni, hogy valós fordulattal állunk-e szemben a Dunaferr megvásárlásának ügyében.
Időközben előkerült az eredeti videófelvétel, hallgasson bele!
Orbán Viktor miniszterelnök kedden Oroszországba utazott, ahol többek között Vlagyimir Putyin elnökkel találkozott. A legnagyobb várakozás a nukleáris együttműködést előzte meg és kedd délutánra ki is derült, hogy a két fél megállapodott a nukleáris energia békés felhasználásában való együttműködésről. Ennek keretében atomerőművi energiablokkok megépítéséről is megállapodtak, vagyis Oroszország végezheti a paksi atomerőmű bővítését.
Fontosabb részletek
Rendkívüli nagy, kedvező irányú piaci mozgásokat váltott ki az a tegnap délután bejelentett orosz-ukrán megállapodás, amelynek keretében a "nagytestvér" az eddiginél jóval olcsóbb gázzal, illetve nagy összegű államkötvény-vásárlással segíti Ukrajnát. Noha a megállapodás minden részlete továbbra sem tiszta, a piacok megelőlegezték a fizetőképességgel kapcsolatos bizalmat Ukrajnának, ezzel párhuzamosan viszont még inkább feltüzelték az események azon tüntetők tízezereit, akik Kijev központjában hetek óta az ország Nyugat felé való orientációját követelték. A megállapodás kapcsán az amerikai és német vezetés is hallatta hangját.
A mai moszkvai tárgyalásokon egy cselekvési tervet fogadott el az orosz és az ukrán vezetés, amelynek részeként idén és jövőre megszűnnek a két ország kereskedelmében lévő korlátozások - többek között ezt jelentették be a felek a ma délutáni sajtótájékoztatón. Az oroszok emellett olcsóbban adnák a gázt és 15 millárd dollárért vennének ukrán értékpapírt, hogy ezzel is segítsék az ukránokat.
Vlagyimir Putyin orosz elnök a G20 csúcstalálkozót követő sajtótájékoztatón közölte, hogy segíteni fogja Szíriát, amennyiben rakétatámadást indítanak a közel-keleti ország ellen - tudósít a Reuters. Arról is beszámolt, hogy Oroszország jelenleg is segíti Szíriát fegyverszállítmányokkal. Putyin után Barack Obama állt ki a nyilvánosság elé, és közölte: azon lesz, hogy meggyőzze a vezető döntéshozókat a korlátozott katonai beavatkozásról Szíriával szemben. Az elnök ugyanakkor arról nem nyilatkozott, hogy a támogatás hiányában is meglépnék-e a katonai akciókat.
A Nagyszínpadon hajnalig szól majd a zene.
Milyen szempontokra figyelnek a családok és a fiatalok az első bankszámlanyitásnál?
Talán kicsit stabilabb a front, mint tavasszal.
A hiány magas, 2026-ban választások lesznek.
A szintetikus kövek mindent felforgatnak.
